Mohammed

betegek történetei

A nevem Mohammed és 37 éves vagyok. Az Egyesült Királyságban nőttem fel, de az utóbbi 10 évemet főként Kairóban töltöttem, ahol egy szoftverfejlesztő céget vezettem. Sok családtagom él Egyiptomban, így nagyon élveztem az ottani életet, és az ide-oda utazást Egyiptom és az Egyesült Királyság között.

2011 áprilisában akut mieloid leukémiát diagnosztizáltak nálam; ez egy olyan daganatos betegség, amelyben a szervezet túl sok fehérvérsejtet termel, és az immunrendszer nem működik többé rendesen. Szinte azonnal elkezdtem a kezelést. A leukémia önmagában nem jár túl sok fájdalommal – leginkább csak rossz a közérzeted és leromlik az állapotod –, mivel azonban az immunrendszered nem működik megfelelően, ezért könnyebben elkapsz mindenféle fertőzést. Ez nem csak kellemetlen, hanem rendkívül veszélyes is lehet.

Amikor a második kemoterápiás ciklusom miatt voltam kórházban, magas lázam lett, amelyet az orvosok a szokásos antibiotikumokkal próbáltak kordában tartani. Három napon keresztül a lázam kezelhetetlenül magas volt, elérve a veszélyes 40 C-os szintet. Miután rájöttek arra, hogy szokatlan fertőzésem van, az orvosoknak végül sikerült levinni a lázamat egy speciális, nagy adagban alkalmazott antibiotikum-kombinációval. Ezen a ponton az azonosítatlan fertőzés nagyon félelmetes volt; a leukémiával megbirkóztunk, de senki sem tudta, hogy mi okozta a lázat.

A további vizsgálatokból kiderült, hogy a fertőzést egy Escherichia coli (E. coli) nevű baktérium okozta, mely rendes körülmények között a belekben található. Orvosaim számára ismeretlen okokból egy nagyon rezisztens E. coli típust hordoztam. Senki nem tudta biztosan, hol szedtem össze ezt a nagyon rezisztens kórokozófajtát, vagy mennyi ideje lappangott a bélrendszeremben. Az orvosok úgy vélték, hogy Egyiptomban kaphattam el, mivel ott hasonlóan rezisztens típusokat találtak, én pedig ott éltem egy ideig. A kemoterápia legyengítette az immunrendszeremet, így a fertőzés eluralkodhatott rajtam.

Amint az orvosok megtalálták a fertőzés forrását, karanténba helyeztek. Még most is, amikor kemoterápiás kezelés végett a kórházba megyek, nem hagyhatom el a kórtermet és nem találkozhatok a többi beteggel heteken keresztül. Az orvosok és a nővérek szigorú érintkezési szabályokat alkalmaznak, és csak a kijelölt személyzet foglalkozik velem, hogy ily módon megakadályozzák a fertőzés továbbterjedését. A harmadik kemoterápiás kúrám alatt ismét lázas lettem. Ezúttal az orvosok tudták, hogyan kell kezelni, így gyorsan le tudták vinni a lázamat. Nagyon megnyugtató, hogy kordában tudják tartani a fertőzést, de az elszigeteltség mégsem túl élvezetes.

A legijesztőbb az egészben az, hogy ez a kórokozó örökre bennem maradhat. Pillanatnyilag kordában tudják tartani, és az orvosok nagyon jól kezelik a problémát, de még a leukémia legyőzése után is állandó fenyegetést jelent majd, hogy a fertőzés bármikor újra fellángolhat. Soha nem gondoltam volna, hogy a fertőzések életveszélyesek lehetnek vagy, hogy ilyen gyorsan veszélyessé válhatnak. Szerencsések vagyunk, hogy ilyen fantasztikus egészségügyi hálózat áll rendelkezésünkre, de fontos ismerni a kockázatokat, és azonnal orvoshoz fordulni, ha úgy érezzük, hogy valami nincs rendben.

Megbeszélés: az eset összefoglalása

A Mohammed vérében kimutatott E.coli rezisztenciája egy karbapenemáz nevű enzimettermelő mechanizmus révén alakult ki. Mohammed E. coli baktériuma az OXA-48 elnevezésű karbapenemázt termelte, amely gyakran előfordul a földközi-tengeri régióban izolált baktériumokban, de újabban Európa többi részén és világszerte is. Ez az OXA-48 nevű enzim a baktériumokat rendkívül rezisztenssé teszi számos antibiotikummal szemben, ideértve egy utolsó kezelésre használt antibiotikum csoportot, a karbapenemeket is.

Orvosai azért tudták sikeresen kezelni Mohammedet a megfelelő antibiotikumokkal, mert időben levettek tőle mintát tenyésztésre és elvégezték az antibiotikum érzékenységi tesztet. Mohammed hosszú ideig hordozhatja bélrendszerében ezt a rezisztens E. colit, amely a későbbiekben ismét előidézhet nála fertőzést. Antibiotikumokat kell majd szednie a leukémia kezelésével összefüggő fertőzések megelőzésére. Mivel az OXA-48 enzim rezisztenssé teszi az E. colit számos antibiotikummal szemben, ez rendkívüli módon megnehezítheti Mohammed kezelését, mert esetében csupán néhány antibiotikum jöhet szóba.

Ha az antibiotikumokat nem alkalmazzák helyesen – ha szükségtelenül alkalmazzák, túl hosszú vagy túl rövid ideig, vagy nem megfelelő dózisban adják –, ez antibiotikum-rezisztens baktériumok megjelenéséhez és elterjedéséhez vezethet.

Fontos, hogy az antibiotikumokat felelősségteljesen alkalmazzuk és a fertőzéseket mihamarabb elkezdjük kezelni a megfelelő antibiotikummal. A megfelelő antibiotikum választás késése a betegség és a halálozás arányának emelkedésével járhat, különösen az olyan nagyon súlyos betegek esetében, mint például Mohammed.

Ez mindenki számára fontos, ugyanis a rezisztens baktériumok nemcsak a kórházakban, de a közösségekben is előfordulhatnak. A csontvelő- vagy szervátültetés miatt meggyengült immunrendszerű betegek különösen veszélyeztetettek, mivel hajlamosabbak a fertőzésekre.