Kulcsfontosságú üzenetek a sürgősségi osztályok [orvosok és vezetők] számára

1.    Ön fontos pozícióban van az antibiotikumok elrendelésének javítása érdekében mind a fekvőbetegek, mind pedig a járóbetegek esetében, mivel az Ön osztálya a kórház és a közösség találkozásánál helyezkedik el [77].

2.    Az Ön osztályán megkezdett antibiotikum-kezelés erősen befolyásolja azt, hogy milyen terápiát folytatnak majd a kórházban és a közösségben [77].

Feladatok

3.    Az antibiotikum-használat javításával kapcsolatosan a klinikai feladatok az alábbiak [102] [szakértői konszenzus]:
a)    gyakori fertőzésekre vonatkozó, helyi, bizonyítékokon alapuló antibiotikum irányelvek követése; 
b)    fekvőbetegek esetén az első antibiotikum-adag meghatározása;
c)    releváns tenyésztések levétele az antibiotikum-kezelés megkezdése előtt, amely lehetővé teszi majd az antibiotikum-kezelés egyénre szabását vagy leállítását a kórházi ápolás ideje alatt;
d)    valamennyi releváns betegháttér és kezelési döntés közlése a fekvő- vagy járóbeteg utánkövetést végző orvos számára;
e)    a betegek (és hozzátartozóik) tájékoztatása az antibiotikum elrendelésének javallatáról, a lehetséges mellékhatásokról és a gyógyszerek helyes használatáról.

4.    Az osztályos feladatok közé tartoznak az alábbiak [77] [szakértői konszenzus]:
a)    bizonyítékokon alapuló kórházi antibiotikum irányelvek és klinikai útvonalak rendelkezésre bocsátása az Ön osztályán tapasztalt, leggyakoribb fertőzések (vagyis légúti fertőzések, bőr- és lágyrészfertőzések, húgyúti fertőzések és szepszis) diagnózisára, kezelésére és menedzsmentjére vonatkozóan. Ezeknek tartalmazniuk kell a javallatot, gyógyszerválasztást, adagolást, alkalmazási módot és kezelési időtartamot;
b)    annak biztosítása, hogy az iránymutatások felölelik a helyi mikrobiológiai és antibiotikum-rezisztencia mintázatokat, valamint tükrözik a meglévő kórházi gyógyszerkönyvet;
c)    a mikrobiológiai tenyésztési adatok valós idejű követésének és értelmezésének erősítése a mikrobiológiai laboratóriummal való koordináció által annak érdekében, hogy hatékony módon osszák meg az eredményeket az antibiotikumot felíró orvosokkal;
d)    a személyzet továbbképzése a fertőző betegségekkel és az antibiotikumok körültekintő használatával kapcsolatosan.

Amit Ön tehet

5.    Kövesse az antibiotikum-kezelési protokollokat a bizonyítékokon alapuló irányelvek alapján (például a szepszis [74], húgyúti fertőzések [103], bőr- és lágyrészfertőzések [104] vonatkozásában), és alkalmazza az Ön intézményében bevezetett infekcióprevenciós és -kontroll intézkedéseket [31] [szakértői konszenzus].

6.    Vegyen fel részletes kórelőzményt, amikor antibiotikumot ír fel, beleértve a közelmúltban használt antibiotikumokat, gyógyszerallergiákat, immunszuppresszív kezelés alkalmazását, valamint az antibiotikum-rezisztencia kockázati tényezőit (például kórházi ápolás a közelmúltban, orvosi beavatkozás a közelmúltban, illetve Európán kívüli utazás a közelmúltban) [31].

7.    Ismerje a helyi antibiotikum-rezisztencia mintázatokat a közösségben, a kórházban és az osztályon [31] [szakértői konszenzus].

8.    Csupán akkor kezdje meg az antibiotikum-kezelést, ha bizonyított a bakteriális fertőzés és ne kezelje a kolonizációt [31,72].

9.    Kerülje a szükségtelen antibiotikum-profilaxist [31,73].

10.    Súlyos fertőzésben szenvedő betegek esetében a lehető leghamarabb kezdje meg a hatékony antibiotikum-kezelést [31,74].

11.    Biztosítsa, hogy a tenyésztéseket vegyék le az antibiotikum-kezelés megkezdése előtt [31,42,70,71].

12.    Dokumentálja az antibiotikum-kezelés javallatát, a gyógyszerválasztást, az adagot, az alkalmazás módját és a kezelés időtartamát a beteg kórlapjában [31,42,70,71].

13.    Ha bizonytalan egy antibiotikum felírása előtt, tegye a következőket [25,26,53,70] [szakértői konszenzus]:
•    ellenőrizze a helyi, regionális és országos epidemiológiai adatokat;
•    kérjen útmutatást és tanácsot egy idősebb kollégától vagy az antibiotikum politika csapat egyik tagjától.

14.    Rendszeresen vegyen részt továbbképzéseken és üléseken, amelyek támogatják a kórházban a) a körültekintő antibiotikum-használat, b) a bizonyítékokon alapuló, helyi antibiotikum irányelvek és c) az infekcióprevenciós és -kontroll intézkedések bevezetését [52,53].